Korrektúra AI-jal? Na, azt már nem!
Korrektúra AI-jal? Na, azt már nem!
Halász Emese
Vajon mennyire engedjük belefolyni az AI-t mindennapi könyves életünkbe?
Sok kiadó dolgoztat már az AI-jal, sok ellene van, de vajon mi lesz ennek a vége? Ezen blogcikk célja semmiképpen sem ítélkezni, tanácsot adni, csupán a SAJÁT szemszögünket osztjuk meg, és abból is most kifejezetten a korrektúrára fókuszálunk.
Mi ugyanis – mint a legtöbben – szintén használunk AI-t, de nem, soha nem a korrektúrához, szerkesztéshez vagy tördeléshez. Nyíltan ellenezzük és visszautasítjuk az AI-jal írt könyveket is.
Egyre többen jelzik azonban, hogy más kiadók nem feltétlenül gondolkodnak így, ezért úgy gondoltuk, utánajárunk, tesztelünk, vizsgálódunk e területen, és ebből hozunk nektek egy eredményt.
Egy rémisztő, komoly eredményt.
Igen, az ember hibázhat. De a gép is...
Szánt szándékkal, kifejezetten ehhez a próbához írtam egy körülbelül 50 oldalas könyvet, amit természetesen utána ki is dobhattam a kukába, hiszen, ami belekerül a rendszerbe (Ne legyenek illúzióitok!), az bizony már közkincs. Nem fáj a szívem érte, mondjuk, hiszen annyi hibát tettem bele – mind írástechnikai, mint regényírás, mind pedig helyesírási hibát -, hogy ezt aki összeszedte volna valaha is, nos, még nem született meg szerintem.
Tehát:
A próba során 5 különböző AI-t (köztük a ChatGPT, Gemini és a többi) kértem meg arra, hogy korrektúrázza a szöveget.
Volt olyan AI, ami eleve nem is vállalta, volt, amelyik nem értette, hogy mit szeretnék, de volt, amelyik szó nélkül „megoldotta” a feladatot.
Hogy hogyan oldotta meg egy igazán részletes prompt után, mely kitért többek között arra is, hogy a legújabb kiadású Magyar Helyesírás Szabályait alkalmazza?
Rettenetesen. Kiábrándítóan.
Nem adtam fel, még finomítottam a promptot, sőt elgondolkodtam egy AI-agent (MI-ügynök) betanításán is, de hamar rá kellett jönnöm, hogy SOHA, de soha nem fog működni ez a korrektúra az AI-jal.
Szerencsére.
Az AI-nak vannak berögzült dolgai. Talán ez később változni fog, de nem szabad elfelejtenünk, hogy az AI egy gép. Nincsenek érzelmei, nem tudja máshogyan, érzelmesebben kifejezni a „pillangók repkedtek a hasamban” kifejezést, és nem tud értelmezni sem úgy, mint egy ember. Erre talán a legjobb példa a fekete pöttyös ruha esete.
AZ AI NEM ÉRTELMEZ
Természetesen az ilyen pöttyös ruhás kérdéseket felvető kifejezéseket egy szemfüles szerkesztőnek dolga észrevenni, de ha az AI úgy érzi, hogy oda nem kell az a vessző, akkor bizony ki is fogja venni.
A legfontosabb azonban, amit észrevettem, hogy az AI átír dolgokat. A legtöbb AI szövegíró alapú, és nem alkotó. Abból dolgozik, amije van, és nem kitalál vagy érzelmi alapon fejez ki. Ő csak szöveget rak össze a meglévő állományából, és teszi ezt úgy, ahogyan meg lett neki szabva. Így is javít. Ha valami neki nem tetszik, akkor bizony kiszedi, megtöri a mondatot, a központosítást hírből sem ismeri, és még sorolhatnánk, de inkább csak összefoglalom, hogy mennyi hibát is ejtett, az írói szabadságot meggyalázva a mi tesztünkön:
- Nem értelmez. Nem tudja, hogy mire gondolt az író, és nem is ragaszkodik ahhoz, hogy tudja, egyszerűen csak átírja.
- Nem központosít. Tőmondatokban közöl éppen ezen oknál fogva.
- Nem ismeri azokat a kifejezetten könyvekre szabott szabályokat, amik egy része még a helyesírási szabályokban sincs benne, úgy kellett megalkotnunk őket, hogy egységet kapjunk. Többek között ezt is tartalmazza az Írástechnika szakkönyv.
- Átír. Szinte mindent átír a maga szájízére. Olyan, mint egy rossz szerkesztő. Felejtsd el az írói stílust! Neki van, neked utána nem lesz.
- Nem 100 %-os. A helyesírási hibák nagy részét kijavítja, de nem mindent.
MEGKÉRDEZTÜK AZ AI-T MAGÁT
Miért jó vagy nem jó veled korrektúráztatni egy könyvet?
Válasz:
Nem azért, mert ne tudnék korrektúrázni egy könyvet. Tudok, és egy hosszabb kéziratnál is nagyon sok hibát ki tudok szűrni. A probléma inkább az, hogy önmagában az AI-korrektúra nem ugyanaz a biztonsági szint, mint egy tapasztalt emberi korrektoré.
A fő okok:
- El tudok nézni hibákat. Egy hosszú szövegben előfordulhat, hogy egy vesszőhibát, elgépelést vagy következetlenséget nem jelzek.
- Néha túl is javítok. Ha a szerző szándékosan használ egy bizonyos fordulatot, mondatszerkezetet vagy szóalakot, az AI könnyen „hibának” érzékeli, és megváltoztatná.
- A korrektúra nem csak helyesírás. Figyelni kell például a tipográfiára, párbeszédek központozására, gondolatjelekre, szóközökre, számokra, idézőjelekre, fejezetcímekre, következetes névírásra stb. Könyvméretben a következetesség különösen fontos. Lehet, hogy az egyes mondatokat jól javítom, de egy 300 oldalas könyvnél azt is végig kell követni, hogy ugyanazt a nevet, kifejezést, formátumot mindenhol ugyanúgy használjuk-e.
- A végső tördelési korrektúrát nem helyettesítem. Például az árva/sorvégi sorok, rossz oldaltörések, üres oldalak, elválasztások, fejléc/lábléc, képaláírások stb. már a kész PDF vizuális ellenőrzését igénylik.
összefoglalva
Mi a korrektúra során nem csupán hibákat javítunk.
Az írói stílust elsődleges fontosságúnak tartjuk, és kizárólag stilisztikailag tesszük rendbe, központosítunk és még másodlagos szerkesztést is végzünk rajta. Ezenkívül még vagy ezer dolgot figyelünk, javítunk egyszerre és következetesen.
Ezt egy robot nem fogja tudni megcsinálni soha. Erre csak képzett szakember képes.
Az ember mindig is hibázhat, mindig is lesz benne kockázat, és talán nincs egyetlen olyan könyv sem a világon, amibe ne lenne hiba, de nálunk a hibaszázalék kevesebb mint 0,019 %.
Szerencsénkre – és az én legnagyobb boldogságomra – mi a legjobbakkal dolgozunk.
Természetesen ez így időigényes és nem is olyan olcsó, mint egy gép, viszont minőségi könyveket biztosítunk igényes olvasóinknak.