NERIAH - Könyvesblogger vélemény

MEZŐFÖLDI PITYPANG - NERIAH

Noémi olvasmányai blog
-
Könyv
értékelő

Értékelés összpontszám:

Fülszöveg:

Te félsz attól, hogy a Karma egyszer minden tettedért benyújtja a számlát?

A 16 éves Larissza egyáltalán nem, sőt egyenesen a Karma arcába nevet.

Őrangyala Neriah próbálja a helyes útra terelni, bár igencsak nehéz dolga van, ugyanis a lány gyámja, Viktor egy igazi ördögöt nevelt belőle.

A dögös férfi az alvilág oszlopos tagját képezi, aki eldöntötte, hogy magasra juttatja Larisszát, kerül, amibe kerül. Hazudozáson keresztül, manipuláción át, egészen addig, hogy hogyan használja fel a testét önös érdekekre, mindent megtanított neki.
Az igencsak veszélyessé alakult lány a gyámja tanítása szerint is éli a mindennapjait és kifejezetten magasra jutott neki köszönhetően.

De vajon a luxus, amit felhúzott maga köré, ér annyit, mint amennyit a Karmának majd fizetnie kell?

Spoilermentes vélemény (kattints és nyisd le)

Kezdeném azzal, hogy ez nem egy TIPIKUS könyv.

Itt a főszereplőt lehet, hogy nem fogod szeretni, sőt egyes cselekedetei kifejezetten ellentétesek lehetnek az egyes emberek értékrendjével, DE! Pont ez adja meg a könyv pikantériáját, hogy nem azt kapja az olvasó, amit elvár. Ezen a könyvön nem véletlenül van rajta a 18-as karika, ugyanis az erotika, szex, incselkedés végig jelen van Larissza történetében.

A könyv elején Larissza még csak 16 éves, de a szex nem idegen számára. A gyámja, Viktor is erősíti Riszában a szexualitását és a vonzerejét. A Risza becenév szerintem találó a szereplőre, nekem kicsit nehezemre esett megszokni, mert ha valaki „riszálja” magát a férfiak előtt, az egy kívülállónak negatív benyomást kelt. Viszont Risza ilyen. Ármánykodik, használja a testét.

Ahogy haladtam előre a történetben azt, hogy Risza idegesít, kezdte felváltani a kíváncsiság és a megértés. Kiváncsiság, mert Larissza folyamatosan fejlődött, többször elbukott és Neriah-ra, az őrangyalára sem hallgatott. Ahogyan haladtunk az időben, megmutatta egy másik oldalát is. Igazi, érett nő lett belőle, aki tudott szeretni és hűséges maradt (abba, hogy a kapcsolat mennyire volt egészséges, nem mennék bele). A megértést azért hoztam fel, mert Risza egyáltalán nem mindennapi neveltetést kapott. Amilyen hatások érték és amilyen közegben mozgott, szerintem nagyon máshogy nem is alakulhatott volna az élete és a sorsa.

Neriah-ról, Risza őrangyaláról eddig nem sok szót ejtettem. Ez nem véletlen, hiszen a könyvben is Riszából többet kapunk, főleg az elején. Neriah inkább a háttérben bújik meg és próbál Riszának segíteni, ahol tud. Neriah-t nagyon-nagyon megszerettem! A történet vele kerek.

Olvasás közben a könyvet nagyon nehezen tettem le, tipikusan a „csakmégegyfejezet” (amiből utána lesz még 2-3) kategóriába tartozik nálam, ezt mutatja az is, hogy 1,5 nap alatt kiolvastam. Az írónő stílusa a maga kategóriájában szerintem nagyon jó. Bevallom, én erotikus, de még romantikus könyveket is ritkán olvasok, viszont Neriah-val volt egy olyan csavar a történetben, hogy végig fennmaradt a figyelmem és tényleg nem tudtam letenni. Várom nagyon a folytatást!

Spoiler Alert! vélemény (kattints és nyisd le)

Nekem néha a szex kicsit sok volt a könyvben (de ez szerintem egyéni szociális problémám, mivel nem a zsánerem a kategória), nem volt olyan fejezet szerintem (főleg az elején) amibe nem volt „baszás”. Én kicsit érzékenyebb lelkivilággal rendelkezem (szerintem), de ezt most félre kellett tennem.
Viktor és Larissza kapcsolata kicsit nehezen volt emészthető számomra. Viszont amikor kivirágzott a kapcsolat és kölcsönösen tisztelték egymást és hűséget fogadtak, akkor elvonatkoztattam a korábbiaktól és egy másik szinten gondolva rájuk el tudtam fogadni őket, így Viktor halálát sikerült végigbőgnöm.
A könyv végén fény derült arra, hogy Neriah miért lett Risza őrangyala, ahol szintén megeredtek a könnyeim.
A kedvenc részem pedig az volt, amikor Risza találkozott a Karmával és felsorolta, hogy kiknek az életére milyen hatással volt.

Számomra a jó könyv egyik ismérve, hogy tud hatni az olvasóra és érzelmeket kiváltani a mondanivalóval vagy a történettel. Olvasás során voltam dühös, csalódott, sírtam, nevettem, sőt Riszával néha kiabálni tudtam volna, így állíthatom, hogy az írónő elérte a célját és furcsamód (az elején nem gondoltam volna), de nehezen engedtem el a könyvet az utolsó sorok olvasása után.

Kedvenc idézetek:

„- Az önfejlesztés sohasem a külvilággal kezdődik. Soha nem egy kifelé irányuló folyamat és valami olyan, amiben a világból építkezünk. A nevében is benne van ön-fejlesztés. Magadban kezdd a dolgot, hagyd lecsillapodni az elméd! Tölts el egy kis időt magaddal a világtól távoli csöndben. Gondolkodj a múlton, a jelenen és a jövőn! Keresd a dolgok közötti összefüggéseket! Minden kérdésedre és problémádra a válasz ott van benned; ezt könyvekben nem fogod megtalálni.”

„- Minden egyes találkozásnak van szerepe az életedben, még ha z sokszor úgy is tűnik, hogy értelmetlen volt ez az egész, és azt kívánod bár meg sem történt volna. Valaki az érkezésével terel jobb útra, más pedig a távozásával.”

„Ez nem szex. Ez egy keringő.”